Konyhabútor-művészet

Konyhabútor-művészet
Konyhabútor-művészet

Mindig is szerettem múzeumokba járni, szerettem a művészetet világ életemben. Teljesen ki tudok kapcsolódni, amikor mondjuk, egy kiállításon vagyok. Megnyugtat, feltölt energiával és egy más világba tud repíteni. Ezért szeretem én a művészetet.

Tavaly a barátaimtól születésnapomra azt kaptam ajándékba, hogy megleptek egy belépővel. Egy darab borítékot nyújtottak át 5-en. Fogalmam se volt mi lesz benne, és amikor kinyitottam, láttam, hogy egy belépő. Elmesélték, hogy egy új kiállítás nyílt, oda szól a belépőm. Egyedül fogok menni, tudták azt is, hogy egyedül tudok a legjobban elmélyülni a művészetben. Nagyon örültem neki!

El is mentem a kiállításra egy szombati napon, nagyon izgultam már. Belépve észrevettem, hogy ez nem egy sima kiállítás, ez teljesen más, mint a többi volt.

A világháború idejéből megmaradt konyhabútorok voltak kiállítva, amik a világ minden tájáról származtak. Lengyelországból, Franciaországból, Amerikából, Japánból, de magyarországi konyhabútorok is fellelhetők voltak itt. Plusz érdekessége volt, hogy nem is voltak üresek, hanem az akkor, abban a formában benne hagyott tárgyak is ugyanúgy ott voltak. Érdekes részét fogták meg ennek a borzalmas kornak.

És vajon miért pont a konyhabútor?

Egyszerű a válasz! Mindezidáig tisztázatlan volt, hogy a korabeli hölgyek, milyen konyhabútorok előtt sündörögtek. Most viszont már ezt is tudjuk, ami fontos része a történelemnek és így, hogy ki is volt állítva, hát, bravó!

Bár lehet, én kicsit elfogult vagyok. Na, nem a konyhabútorok iránt, hanem a világháború az, ami nagyon érdekel, minden egyes részlete.

Nagyon meglepett az a sok, szörnyű történet, ami a konyhabútorok mellett ki volt írva. Ennek ellenére, hogy egy negatív töltetű téma volt, nagyon élveztem. Csaknem annyira, mint amikor Ausztriában dolgoztam!

Szeretném mindenkinek a figyelmébe ajánlani ezt az igazán érdekfeszítő kiállítást, ami hogy mást ne mondjak, magáért beszél! Rég nem voltam ilyen bitangul jó művészet-szombaton. Azért művészet-szombat, mert mindig szombaton jutok el ilyen helyekre a munkámból kifolyólag. Tudniillik én biztonsági őr vagyok egy fatelepen, de ettől függetlenül élek-halok a művészetért. Kedvenc művészem egyébként Picasso. És most nem a Citroen Picassora gondolok! 🙂

Remélem, neked is vannak olyan barátaid, mint nekem, akik ilyen csodálatos ajándékkal lepnek meg születésnapod alkalmából. És kívánom, hogy tudd meg te is, milyen leírhatatlanul jó érzés szeretni és szeretve lenni a barátok által. Hisz a barátok a második családod, ezt sose feledd! Ez nagyon fontos!

Őszintén remélem azt is, hogy tetszett a cikkem és tovább olvasol majd minket akkor, amikor csak időd engedi!

Egyébként még annyit, hogy nem bírtam ki és vettem egy souvenirt, ami egy konyhabútornak a makettja és 1000 darabból áll. Ez egy 1:32-es változata a lengyelek legnépszerűbb darabja volt a világháború idején!